Az elméletek megfigyelésekből vagy értelmezésekből kiinduló logikai modellek, melyek a valóság egészét vagy annak egy szeletét próbálják leírni, eszközök számunkra, hogy nekünk könnyebb legyen az életben eligazodni.
Minél átfogóbb jelenséget vizsgálnak, annál kevésbé tudjuk gyakorlatra váltani, minél konkrétabb jelenségről állítanak valamit érvényesen, annál kevésbé általánosítható.
Bár létező dolgokat írnak le, csupán konstrukciók, vagyis ahány nézőpontból vizsgálunk meg egy problémát, annyiféle elmélet születhet.
Az elméletek megkönnyítik az életet.
(Em Griffin)
A kommunikáció definítiója a nézőpontunktól függ, attól, hogyan tekintünk rá:
a másik befolyásolása?
információfeldolgozás?
nyilvános beszéd?
jelek segítségével történő jelentésátvitel?
társadalmi valóság konstruálása?
a társadalom jobbításának harca?
önmagunk és a másik megismerésének eszköze?
Az internet egyszerre globális kommunikációs, illetve média rendszer, a tudás terjesztésének eszköze, a felhasználók közti kommunikáció csatornája, mely átalakítja tér-, valamint idő felfogásunkat. A számítógép, a digitális objektumok, a hálózatok és a nagysebességű „mindig online állapot” széles horizontú paradigmaváltást okozott, átalakítva a nyilvánosság fogalmát és demokratizálva a kommunikációt.
(Szűts Zoltán, Médiakutató folyóirat, 2012)
Internet: számítógépek fizikai hálózata, olyan csatorna, amin többféle kommunikáció zajlik
Világháló: hiperlinkekkel összekapcsolt weboldalak alkotta digitális hálózat
Az internet az első modernkori many-to-many tömegkommunikációs csatorna.
Definíciója szerint nyitott, bárki számára hozzáférhető.
Nyilvánosság tere vagy buborék?
Az internet és a web alapja: kettes számrendszer (0,1).
Köztes programnyelvek: HTML, CSS, PHP és társaik
Internetes kommunikáció sajátossága: egyetemes emotikonok
A könyvek lineáris logikáját felváltja az információ kattintásalapú asszociatív szerveződése.
Az emberi figyelem is idomul ehhez, kevesebb ideig tudunk egy dologra koncentrálni, multitasking.
Hogyan, milyen hatást válthatunk ki a világhálón keresztül?
Reklámipar: cookies, big data
Dark web: fake news
Jó hír: mi is használhatjuk közösségépítésre, evangelizálásra
A kommunikáció a harc a társadalom jobbításáért
Pierre Bourdieu mezőelmélete
A Magyarországi Református Egyház belső nyilvánossága
Kommentkultúra vs. médiaetikett.
Kik vagyunk?
Mik a stratégiai céljaink?
Milyen típusú kommunikáció szolgálja azokat?
Kiket akarunk elérni és milyen üzenettel?
Milyen eszközöket használunk ehhez?
Melyiket hogyan, mire?
A Budai Református Gyülekezet küldetése Isten szeretetének megmutatása a környezetünkben, elsősorban a Budapesten élő, magyar anyanyelvű embereknek. Azt szeretnénk, hogy minden korosztály tagjai megismerjék Jézust, és a közösségünkhöz csatlakozva növekedjenek a hitben, szolgálatban. Ezért nemcsak magunkról akarunk kommunikálni (tájékoztatás), hanem Isten szeretetét megmutatni (evangelizáció), vele kapcsolatra hívni (aktivizálás, bevonás), a lelki fejlődést segíteni (tanítás, szolgálati lehetőségek). Arculatunknak, szöveges és audiovizuális tartalmainknak is ezt kell tükröznie. Az érdeklődőkhöz és a gyülekezeti tagokhoz is kívánunk szólni, a hatékonyság érdekében meg kell osztanunk csatornáinkat az eltérő célcsoportok között. Ehhez a sokrétű munkához szükséges erőforrásokat is biztosítani.
A honlap a gyülekezet virtuális temploma. Egyrészt digitális kapu, amin keresztül az érdeklődők első benyomást szerezhetnek rólunk, Isten országáról. Másrészt otthon a világhálón, az a hely, ahol minden online tevékenységünk összefut / ahonnan minden kiindul. Harmadrészt névjegy, mert tartalma, vizualitása és használhatósága is kifejezi, kik vagyunk, milyenek vagyunk, kit és mit tartunk fontosnak. Ezért a honlap logikájának és nyitóoldalának célszerű az érdeklődők megszólítását, az újak bevonását szolgálnia (az egyszerű nagyszerű és a kevesebb több elve alapján). Ugyanakkor a honlap mélységében, menürendszerében helyük van a gyülekezet életének különböző területeinek, híreinek, melyeket közvetlenül is el tudunk juttatni az érintettekhez (levelezőlisták, hírlevél, Facebook). Böngésző- és keresőoptimalizált, a felhasználók és a szerkesztők számára is könnyen használható, a későbbiekben könnyen továbbfejleszthető oldalra van szükség.